14 év szünetet követően, ismét új kötettel bővült a Geophysical Observatory Reports (GOR) sorozat!
Az új kötet 7 tanulmányból áll, melyek a Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium méréseihez kapcsolódó eredményeket és fejlesztéseket mutatnak be.
Geofizikai Obszervatóriumi Közlemények
Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet
Add Your Heading Text Here
- Kiadvány
A Nemzetközi Geofizikai Év során, 1957-ben sor került a nagycenki Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium (röviden NCK, http://nckobs.hu/) megalapítására. Az obszervatórium célja, hogy Magyarországon egyedülállóan változatos geofizikai méréseknek adjon otthont, amelynek köszönhetően a földi és a földkörüli térségről kaphatunk folyamatos információt. A mérések között (a teljesség igénye nélkül) szerepelnek geomágneses, légköri elektromos, meteorológiai vagy éppen a földi felsőlégkör állapotát monitorozó mérések.
A Geofizikai Obszervatóriumi Közlemények (GOK) sorozat 1957-től szolgáltat információt a szakmai és az érdeklődő tágabb közösségnek, közzétéve egyrészt az obszervatóriumból származó mérési adatokat, valamint az adatokon alapuló tudományos tanulmányokat. A kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerre való tekintettel a folyóirat kezdetben németül (Observatoriumsberichte), majd 1967-től angolul jelenik meg (Geophysical Observatory Reports). 2022-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum támogatásával megjelent az első magyar nyelvű kötet.
- A Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium (NCK)
A Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumot a Nemzetközi Geofizikai Év (1957-58) során alapították. Az obszervatórium egyike az első olyan magyar létesítményeknek, amelyeket a szilárd Föld, a felső légkör és a Föld körüli térség geofizikai vizsgálatának szenteltek. Az obszervatórium Sopron közelében található, a Fertő tó déli partján. Vastag, jó elektromos vezetőképességű üledéken fekszik a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén. A kutatási infrastruktúra célja az elektromágneses (EM) terek és azok változásának földfelszín közelében, széles frekvenciatartományban történő folyamatos megfigyelése.
Az űrtechnológiák használatának terjedése és a felszíni kritikus infrastruktúrák fokozódó kitettsége megkívánja a Föld plazmakörnyezetének egyidejű, obszervatóriumi és űreszközökön végzett megfigyelését. A naptevékenységgel összefüggő, olykor szélsőséges, gyors változások űridőjárás néven váltak ismertté. A több napciklust átfogó obszervatóriumi adatok lehetőséget biztosítanak a Nap és a Föld közötti energiacsatolás hosszú periódusú változásainak kutatására. A kutatási infrastruktúra magában foglal tellurikus és geomágneses megfigyelő rendszereket, légköri elektromos és EM tér méréseket, villámdetektáló, ionoszféra szondázó eszközöket, radar interferometriai földmegfigyelést támogató reflektorokat és egy kiegészítő meteorológiai állomást.
Az egyedülállóan hosszú geomágneses adatsorok lehetővé teszik a Föld külső magjában lévő geomágneses főtér egyenértékű forrásainak vizsgálatát. Az indukált áramú (tellurikus) megfigyelési adatokkal kiegészített geomágneses idősorok segítségével az ionizált felső légkör külső forrásáram rendszerei megbízhatóan rekonstruálhatóak. Továbbá, a recens mágneses és elektromos mérések külső referenciaként szolgálnak a magnetotellurikus mélyszondás geofizikai kutatási módszerhez. Az EM hullámokat a műholdas- és a rádiókommunikáció, a navigáció és a földmegfigyelés területein is felhasználják. Ezen hullámok terjedése erősen függ az ionoszféra pillanatnyi állapotától, amit egy DPS-4D digiszondával folyamatosan nyomon követünk. A légköri elektromossághoz és a villámaktivitáshoz kötődő mérések lehetővé teszik a klímaváltozás indikátoraiként elismert regionális és globális zivatartevékenység monitorozását. Az egyedi villámkisülésekből származó jelek pedig a plazmaszféra pillanatnyi állapotának diagnosztizálására használhatóak.
Az obszervatórium az INTERMAGNET tagja, ami egy geomágneses obszervatóriumokból álló, globális hálózat. Ennek keretében nagy időbeli felbontású (1 Hz) geomágneses adatok kvázi valós időben kerülnek feltöltésre a központi szerverre, illetve az obszervatórium honlapján is megjelenítésre kerülnek. A DPS-4D ionoszonda automatikusan továbbítja az általa mért adatokat a Globális Ionoszférikus Rádió Obszervatórium (GIRO) rendszerbe, ami a világszerte zajló ionoszonda méréseket gyűjti egybe. Ezeket az adatokat az ionoszféra elektronsűrűség változásának és az ionoszférában zajló plazmamozgás vizsgálatára használjuk regionális és globális skálán.
Az obszervatóriumban működik a LINET villámdetektáló hálózat egyik állomása, amely hozzájárul az Európában zajló villámtevékenység valós időben történő feltérképezéséhez. A légköri elektromos mérési adatok kvázi valós időben megjelennek az obszervatórium honlapján. Az obszervatórium tagja az Automatikus Whistler Detektáló és Analizáló Hálózatnak (AWDANet), olcsó és hatékony módszert biztosítva a belső magnetoszféra hideg plazma eloszlásának rutinszerű becslésére.
- Hírek
- Kötetek
- Szerzőknek
Magyar nyelvű latex sablon: GOK_sablon_latex
Angol nyelvű latex sablon: GOR_template_latex
Magyar nyelvű word sablon: GOK_sablon_Word
Angol nyelvű word sablon: GOR_template_Word
- Szerkesztők
Buzás Attila
Geofizikus, a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet fiatal kutatója, a légkörfizika kutatócsoport tagja. Kutatásainak fókuszában a globális légelekromos áramkör egyenáramú komponensének vizsgálata áll.
Szabóné André Karolina
Meteorológus, a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet fiatal kutatója, a légkörfizika kutatócsoport tagja. Kutatásainak fókuszában a ún. hideg légpárnás események és a Schumann-rezonancia tranziensek vizsgálata áll.
Bozóki Tamás
Geofizikus, a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet fiatal kutatója, a légkörfizika kutatócsoport tagja. Kutatásainak fókuszában a Schumann-rezonanciák, a globális zivatartevékenység és az alsó ionoszféra vizsgálata áll.
- Kiadó: Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet
Az intézetben zajló geodéziai és geofizikai alapkutatások tárgya a Föld-rendszer fizikai állapotának és folyamatainak megfigyelése, modellezése, értelmezése, valamint az ezekhez kapcsolódó elméleti (matematikai, fizikai) és gyakorlati módszerek, vizsgálati eszközök fejlesztése, létrehozása. Az alapfeladatok körébe tartozik a szilárd Föld és a Föld körüli térség (geodinamika, geomágneses tér, aeronómia) folyamatos obszervatóriumi megfigyelése, az országos szeizmológiai hálózat és szolgálat fenntartása, a nemzetközi együttműködésekkel járó adatszolgáltatási feladatok ellátása, valamint időszakos megfigyelőrendszerek működtetése. Az intézet alapkutatási tevékenységével összefüggésben részt vállal természeti erőforrások kutatásában, természeti kockázatok tudományos elemzésében, továbbá a hazai és az európai kritikus infrastruktúra védelmében. Bővebben az intézetről.
- Kapcsolat
e-mail: 
Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet
9400 Sopron, Csatkai E. u. 6-8.
Támogató – https://pim.hu
Menü
Geofizikai Obszervatóriumi Közlemények
Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet
- Kiadvány
A Nemzetközi Geofizikai Év során, 1957-ben sor került a nagycenki Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium (röviden NCK, http://nckobs.hu/) megalapítására. Az obszervatórium célja, hogy Magyarországon egyedülállóan változatos geofizikai méréseknek adjon otthont, amelynek köszönhetően a földi és a földkörüli térségről kaphatunk folyamatos információt. A mérések között (a teljesség igénye nélkül) szerepelnek geomágneses, légköri elektromos, meteorológiai vagy éppen a földi felsőlégkör állapotát monitorozó mérések.
A Geofizikai Obszervatóriumi Közlemények (GOK) sorozat 1957-től szolgáltat információt a szakmai és az érdeklődő tágabb közösségnek, közzétéve egyrészt az obszervatóriumból származó mérési adatokat, valamint az adatokon alapuló tudományos tanulmányokat. A kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerre való tekintettel a folyóirat kezdetben németül (Observatoriumsberichte), majd 1967-től angolul jelenik meg (Geophysical Observatory Reports). 2022-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum támogatásával megjelent az első magyar nyelvű kötet.
- A Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium (NCK)
A Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumot a Nemzetközi Geofizikai Év (1957-58) során alapították. Az obszervatórium egyike az első olyan magyar létesítményeknek, amelyeket a szilárd Föld, a felső légkör és a Föld körüli térség geofizikai vizsgálatának szenteltek. Az obszervatórium Sopron közelében található, a Fertő tó déli partján. Vastag, jó elektromos vezetőképességű üledéken fekszik a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén. A kutatási infrastruktúra célja az elektromágneses (EM) terek és azok változásának földfelszín közelében, széles frekvenciatartományban történő folyamatos megfigyelése.
Az űrtechnológiák használatának terjedése és a felszíni kritikus infrastruktúrák fokozódó kitettsége megkívánja a Föld plazmakörnyezetének egyidejű, obszervatóriumi és űreszközökön végzett megfigyelését. A naptevékenységgel összefüggő, olykor szélsőséges, gyors változások űridőjárás néven váltak ismertté. A több napciklust átfogó obszervatóriumi adatok lehetőséget biztosítanak a Nap és a Föld közötti energiacsatolás hosszú periódusú változásainak kutatására. A kutatási infrastruktúra magában foglal tellurikus és geomágneses megfigyelő rendszereket, légköri elektromos és EM tér méréseket, villámdetektáló, ionoszféra szondázó eszközöket, radar interferometriai földmegfigyelést támogató reflektorokat és egy kiegészítő meteorológiai állomást.
Az egyedülállóan hosszú geomágneses adatsorok lehetővé teszik a Föld külső magjában lévő geomágneses főtér egyenértékű forrásainak vizsgálatát. Az indukált áramú (tellurikus) megfigyelési adatokkal kiegészített geomágneses idősorok segítségével az ionizált felső légkör külső forrásáram rendszerei megbízhatóan rekonstruálhatóak. Továbbá, a recens mágneses és elektromos mérések külső referenciaként szolgálnak a magnetotellurikus mélyszondás geofizikai kutatási módszerhez. Az EM hullámokat a műholdas- és a rádiókommunikáció, a navigáció és a földmegfigyelés területein is felhasználják. Ezen hullámok terjedése erősen függ az ionoszféra pillanatnyi állapotától, amit egy DPS-4D digiszondával folyamatosan nyomon követünk. A légköri elektromossághoz és a villámaktivitáshoz kötődő mérések lehetővé teszik a klímaváltozás indikátoraiként elismert regionális és globális zivatartevékenység monitorozását. Az egyedi villámkisülésekből származó jelek pedig a plazmaszféra pillanatnyi állapotának diagnosztizálására használhatóak.
Az obszervatórium az INTERMAGNET tagja, ami egy geomágneses obszervatóriumokból álló, globális hálózat. Ennek keretében nagy időbeli felbontású (1 Hz) geomágneses adatok kvázi valós időben kerülnek feltöltésre a központi szerverre, illetve az obszervatórium honlapján is megjelenítésre kerülnek. A DPS-4D ionoszonda automatikusan továbbítja az általa mért adatokat a Globális Ionoszférikus Rádió Obszervatórium (GIRO) rendszerbe, ami a világszerte zajló ionoszonda méréseket gyűjti egybe. Ezeket az adatokat az ionoszféra elektronsűrűség változásának és az ionoszférában zajló plazmamozgás vizsgálatára használjuk regionális és globális skálán.
Az obszervatóriumban működik a LINET villámdetektáló hálózat egyik állomása, amely hozzájárul az Európában zajló villámtevékenység valós időben történő feltérképezéséhez. A légköri elektromos mérési adatok kvázi valós időben megjelennek az obszervatórium honlapján. Az obszervatórium tagja az Automatikus Whistler Detektáló és Analizáló Hálózatnak (AWDANet), olcsó és hatékony módszert biztosítva a belső magnetoszféra hideg plazma eloszlásának rutinszerű becslésére.
- Hírek
14 év szünetet követően, ismét új kötettel bővült a Geophysical Observatory Reports (GOR) sorozat!
Az új kötet 7 tanulmányból áll, melyek a Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium méréseihez kapcsolódó eredményeket és fejlesztéseket mutatnak be.
- Kötetek
- Szerkesztők
Buzás Attila
Geofizikus, a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet fiatal kutatója, a légkörfizika kutatócsoport tagja. Kutatásainak fókuszában a globális légelekromos áramkör egyenáramú komponensének vizsgálata áll.
Szabóné André Karolina
Meteorológus, a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet fiatal kutatója, a légkörfizika kutatócsoport tagja. Kutatásainak fókuszában a ún. hideg légpárnás események és a Schumann-rezonancia tranziensek vizsgálata áll.
Bozóki Tamás
Geofizikus, a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet fiatal kutatója, a légkörfizika kutatócsoport tagja. Kutatásainak fókuszában a Schumann-rezonanciák, a globális zivatartevékenység és az alsó ionoszféra vizsgálata áll.
- Kiadó: Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet
Az intézetben zajló geodéziai és geofizikai alapkutatások tárgya a Föld-rendszer fizikai állapotának és folyamatainak megfigyelése, modellezése, értelmezése, valamint az ezekhez kapcsolódó elméleti (matematikai, fizikai) és gyakorlati módszerek, vizsgálati eszközök fejlesztése, létrehozása. Az alapfeladatok körébe tartozik a szilárd Föld és a Föld körüli térség (geodinamika, geomágneses tér, aeronómia) folyamatos obszervatóriumi megfigyelése, az országos szeizmológiai hálózat és szolgálat fenntartása, a nemzetközi együttműködésekkel járó adatszolgáltatási feladatok ellátása, valamint időszakos megfigyelőrendszerek működtetése. Az intézet alapkutatási tevékenységével összefüggésben részt vállal természeti erőforrások kutatásában, természeti kockázatok tudományos elemzésében, továbbá a hazai és az európai kritikus infrastruktúra védelmében. Bővebben az intézetről.
- Kapcsolat
e-mail:
Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet
9400 Sopron, Csatkai E. u. 6-8.
Támogató – https://pim.hu